A vállalkozókra vonatkozó járulékszabályok 2014-ben nem változtak az előző évi előírásokhoz képest. Ma is érvényes a főállású egyéni vállalkozókra és társas vállalkozókra az a rendelkezés, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) által meghatározott mértékű minimális járulékfizetési kötelezettséget teljesíteniük kell akkor is, ha nem vesznek fel a vállalkozásból jövedelmet. Abban az esetben, ha a vállalkozó személyesen közreműködik a vállalkozás tevékenységében, - egyéni vállalkozó mindig, - és a főtevékenység középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot kell tekinteni a járulékalap meghatározásának kiindulási alapjaként. Annál a társas vállalkozónál, aki csak ügyvezetői feladatokat lát el, a minimálbért kell alapul venni.

Természetesen, ha a társas vállalkozó körülményei lehetővé teszik, hogy munkaviszonyban dolgozzon, akkor a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és nincs járulékminimum. De soha ne feledkezzünk meg arról, hogy egy kétfős cégben is kell valaki, aki végzi a tevékenységet! Nem lehet az egyik csendestárs, a másik pedig ügyvezető, mert akkor ki dolgozik?

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet értelmében a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma, a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől

• havibér alkalmazása esetén 118 000forint,
• hetibér alkalmazása esetén 27 160 forint,
• napibér alkalmazása esetén 5430 forint,
• órabér alkalmazása esetén 679 forint.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege(minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 101 500 forint,hetibér alkalmazása esetén 23 360 forint, napibér alkalmazása esetén 4670 forint, órabér alkalmazása esetén 584 forint.

A járulékkulcsok változatlanok:

• nyugdíjjárulék 10%
• természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%
• pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%
• munkaerő-piaci járulék 1,5% (együtt 8,5%)
• szociális hozzájárulási adó 27%

A járulékalapok mértéke szintén változatlan:

• nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum, illetve a minimálbér az ügyvezetőnél,
• mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum másfélszerese, vagy a minimálbér másfélszerese,
• a szociális hozzájárulási adó alapja a garantált bérminimum, illetve a minimálbér 112,5%-a.

A mértékek ugyan változatlanok maradtak, de mivel emelkedett a járulékalap a minimálbér növelése miatt, ezért 2014-ben tovább emelkedett a vállalkozók által befizetendő közteher.

Nézzük a számokat!

A 8. sorban szereplő havi összes befizetendő közteher azoknál a vállalkozóknál igaz, akik ténylegesen jövedelmet nem vesznek fel, csak az előírt minimum-járulékokat fizetik be.

Hozzájön még ehhez 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás (havi 1.713 illetve 1.991 Ft) is, - melynek alapja a szociális hozzájárulási adó alapja, - de az egyéni vállalkozókra ez a másfél százalék nem vonatkozik.

A táblázatból látható, hogy az elmúlt évhez viszonyítva az egyéni és társas vállalkozók minimális járulékkötelezettsége 3,5-3,6%-kal emelkedett.

A főfoglalkozásúevás egyéni és társas vállalkozókra ugyanezek a szabályok vonatkoznak. A kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) hatálya alá bejelentett főállású kisadózókra ezek a járulékszabályok nem vonatkoznak.

Tudni kell azt is, hogy ha a főállású vállalkozó ténylegesen vesz fel jövedelmet, akkor a 16 százalék személyi jövedelemadót is fizetnie kell. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha csupán a garantált bérminimumnak (118.000 Ft/hó) megfelelő mértékű a felvett jövedelme a főállású vállalkozói jogviszonyában, akkor is meg kell fizetnie a táblázatban szereplő minimum-járulékot a diktált járulékalapok után, az szja mellett.

2014-től azonban az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból levonható a családi kedvezmény azon része, amely a személyi jövedelemadó alapjából a megfelelő mértékű jövedelem hiányában nem érvényesíthető. De a vállalkozók csak akkor élhetnek ezzel a családi járulékkedvezménnyel, ha ténylegesen vesznek fel jövedelmet. A járulékminimum befizetése önmagában erre a kedvezményre nem jogosít, hiszen akkor személyi jövedelemadó-kötelezettség sincs.