A felszámolás után sem úszható meg a tartozás

Az adóhátralékot felhalmozó és fizetésképtelenné váló gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának végén a bíróság a társaságot megszűntnek nyilvánítja és törli a cégjegyzékből. Ez azonban nem jelenti a felhalmozott tartozások törlését – hívja fel a figyelmet a NAV.

Amennyiben a megszűnt cégek vagyona nem fedezi az eljárás végéig összegyűjtött tartozásokat, akkor a mögöttes felelősség lép előtérbe. Mit is jelent ez? A társaság adósságaiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Ha a társaságnak nincsen elegendő vagyona, akkor a polgári jog szabályai szerint mögöttes felelősséggel rendelkező személyek – a betéti társaság beltagja, a közkereseti társaság tagja – kötelesek a saját vagyonukból kifizetni a társaság tartozását.

A tartozás mögöttes felelős(ök) terhére történő megállapítása határozathozatal útján történik. Ha ugyanazért a tartozásért egyidejűleg többeknek kell helytállni, akkor bármelyiküktől követelhető a teljes összeg.

A tartozásokért felelős tag az 5 éves elévülési időn belül nem tud kibújni a fizetési kötelezettség alól, az adósságot a társaság helyett köteles kifizetni magánvagyonából. Amennyiben a mögöttes kötelezett önként nem teljesít, a tartozást az NAV végrehajtás útján szedi be.

A cég fizetésképtelensége esetén a vezetőség köteles elsődlegesen a hitelezők érdekeit szem előtt tartani. Ha ez nem valósulna meg, a hitelezők a felszámolási eljárásban kérhetik a bíróságtól, hogy állapítsa meg a cég azon vezetőinek mögöttes felelősségét, akik a felszámolási eljárást megelőző 3 évben ilyen tisztséget viseltek (feltéve, hogy tudták vagy tudniuk kellett volna, hogy a társaság pénzügyi helyzete nem biztosítja a fennálló tartozások kiegyenlítését).

Amennyiben a bíróság megállapítja a mögöttes felelősséget, a felszámolási eljárás jogerős befejezését követő 90 napon belül a hitelezőknek joguk van kártérítési keresettel élni a vezető testület tagjaival szemben.

A mögöttes felelősség szabályai érvényesülnek akkor is, ha a céget a cégbíróság kényszertörlési eljárás jogerős befejezését követően törölte a cégjegyzékből, úgy, hogy a társaság tartozást hagyott hátra.

Ebben az esetben a kényszertörléssel megszűnt cégek vezető tisztségviselői és a többségi befolyással rendelkező tagok ellen felelősségük megállapítására per indítható. A vezető tisztségviselő, illetve tag helytállási kötelezettsége a társasági formától függetlenül fennáll.

A NAV keresete alapján a törvényszék megállapította például annak az ügyvezetőnek a felelősségét, aki 7 millió forint kölcsönt nyújtott egy magánszemély részére úgy, hogy a kölcsönnyújtás időpontjában a NAV-val szemben 3,4 millió forint lejárt esedékességű adótartozása volt.

Úgyszintén a törvényszék ítélete alapján helytállni köteles az a vezető tisztségviselő is, aki a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése után a cég vagyonát 16,8 millió forinttal csökkentette azáltal, hogy előleget fizetett egy olyan munka teljesítéséért, amelyet soha nem végeztek el. (Forrás: www.ado.hu)